Tervdokumentációk megváltozott előírásai A 2017-es évben minden tervezőnek újra kell tanulnia az egyes tevékenységekhez szükséges terv...

Aktuális kérdések



Tervdokumentációk megváltozott előírásai
A 2017-es évben minden tervezőnek újra kell tanulnia az egyes tevékenységekhez szükséges tervdokumentációk tartalmi és formai követelményeit. Az év első napjától hatályba lépő változások bővítették az építési engedély nélkül végezhető tevékenységek körét, egyértelműen meghatározták, mikor szükséges a kiviteli terv, bővítették az egyszerű bejelentés alá tartozó lakóépületek körét. És ez csak néhány a változások közül.

Építési engedély és kiviteli terv nélkül végezhetők
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épelj.) 1. mellékletében felsorolt építési tevékenységek, ha azok nem érik el a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 22.§ (1) bekezdésében meghatározott paramétereket.

Építési engedély nélkül, de kiviteli terv készítési és e-napló vezetési kötelezettség mellett végezhetők
Az Épkiv. 22.§ (1) bekezdésében meghatározott paramétereket elérő 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési tevékenységek

Egyszerű bejelentés és a hozzá tartozó kiviteli tervdokumentáció, e-napló vezetési kötelezettség mellett végezhetők
Legfeljebb 300 nm összes hasznos alapterületű új lakóépület építése, valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 nm összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése és ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés (2017. április 1. napjától, várhatóan nagyobb alapterülettel is).

Tovább bővül az egyszerű bejelentés alá eső épületek köre
Még csak egy teljes év telt el azóta, hogy az engedélyezési eljárások egy részét felváltotta az egyszerű bejelentés intézménye. Bevezetése óta azonban több ponton is változtak az előírások, mivel a jogalkotó egyre több garanciát és védelmet igyekezett beépíteni mind építtetők, mind a tervezés, kivitelezés résztvevői számára. A tavalyi évben előírásra került kötelező tervezői művezetés, valamint a felelősségbiztosítás követelménye mellett szigorodtak a bejelentéssel kötelezően figyelembe veendő HÉSZ előírások is Ez év januárjában pedig hatályba lépett az egyszerű bejelentés kiterjesztése meglévő lakóépületek bővítésére is. Már ezen változások is önmagukban számos kérdést vetnek fel, ugyanakkor már a Parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely további új esetekre is lehetővé tenné az egyszerű bejelentés alapján történő kivitelezést.

Mit jelent a felelősségbiztosítás a gyakorlatban?
Mind az építtetők, mind az építészek attól tartanak, hogy a biztosítás összege beépül a tervezési díjba, a tervezők ezt a költséget „áthárítják” megrendelőikre. Én pedig azt kérdezem: mi történne akkor, ha ez nem épülne be a tervezési díjba, a kivitelező felelősségbiztosítási díja pedig nem épülne be a kivitelező vállalkozói díjába.  A válasz egyszerű: a jogszabály szerinti jótállással védett lakóépület hibáinak megjelenésekor az eddigi gyakorlatnak megfelelően nem lenne már fedezet a „jövő-menő-megszűnő” kivitelező cégek mögött, a teljes kár az ingatlan tulajdonosánál maradna.

Ha tervezőt nem védi egy megfelelően kialakított felelősségbiztosítás, úgy kárfelelőssége még fennáll, amiért egyedül kell helytállnia. Ezt a kockázatot ismerve melyik építtető szeretne lemondani az évek múlva felmerülő garanciális (valójában jótállási) igényeiről?

Akik ma megpróbálják kikerülni a jogszabályi előírást (mind építtetői, mind tervezői oldalról) most hoznak döntést jövőbeli problémáikról.